Jövedéki hírek, események

Jövedéki Adó

Jövedéki változások 2015.

Jövedék változások 2016 (kenőolaj)

Jövedék változások 2017.
(A T/10539 sz. törvényjavaslat összefoglalója)


  Szakmai tájékoztatók

GYIK (jövedéki kisokos)

Kenőolaj, motorolaj, egyéb olaj jövedéki engedélyes kereskedelem

Nemzetközi kereskedelmi lehetőségek

Nemzetközi jövedéki termékforgalom irányai

Párlatok előállítására vonatkozó szabályok

3811 vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékek. adalékok

Kereskedelmi gázolaj

Webshop - Csomagküldő kereskedelem


  Szakmai anyagok (letölthető)

Motorolaj, kenőolaj forgalmazás jövedéki előírásai 2014.

Jövedéki változások 2013.

Kereskedelmi gázolaj

EMCS leírása

EMCS 2011.

3811 vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékek. adalékok

NAV vámszervek elérhetőségei

Jövedéki jogcímkódok

Jövedéki fajtakódok

Üzlethelyiségen kívüli kitelepülés bejelentése NAV


 Pénzügyi biztosíték

Jövedéki és egyéb tevékenységi biztosíték

  Köszöntjük Önt a BOVA Consulting Kft. jövedéki ügyintéző szolgáltatások szakmai weboldalán.(együttműködésben a www.bovaconsulting.hu) tanácsadói oldallal

  Jövedéki "Kisokos"
Szőlőbor Lap

Ezt a weboldalt azért hoztuk létre, hogy Ön kielégítő válaszokat találjon a jövedéki tevékenységgel kapcsolatos kérdéseire, amelyet kérdésekkel és válaszokkal folyamatosan bővítünk

az Önt érdeklő támaköröket itt találja:

.

Nem árutermeléssel összefüggő szőlőbor kereskedelmére vonatkozó lehetőségek

Gyakran felmerülnek a palackozott szőlőbor belföldi vagy külföldi beszerzésére, illetve belföldi vagy külföldi továbbforgalmazására vonatkozó lehetőségekre irányuló kérdések, amelyekre az alábbiakban igyekszünk érthető megfogalmazásban válaszokat adni.

Az egyetlen jövedéki termék – a szőlőbor – amely tekintetében bizonyos határok között és feltételek mellett lényegében rugalmasan lehet választani a lehetőségek közül, ha valamely gazdálkodás a termékkel belföldön kereskedni vagy külföldről beszerezni vagy oda kiszállítani szeretne.

Lehetőség van jövedéki engedéllyel, illetve adóraktári is engedéllyel végezni a kereskedelmi tevékenységet, az adott gazdálkodás erejének és elképzeléseinek függvényében.
Lényeges különbség, hogy a jövedéki engedélynek mindenképpen feltétele a legalább 100 nm raktárterület biztosítása, még abban az esetben is, ha egyébként a logisztika folyamatokból adódóan vagy annak optimalizálása érdekében oda ténylegesen nem kívánnak terméket beérkeztetni és raktározni.
A pince vagy raktárterületre vonatkozó feltétel az egyszerűsített adóraktár (EAR) esetében nem áll fenn.
További különbség a nyilvántartás vezetés formájában van.
A jövedéki engedélyes kereskedőnek jövedéki nyilvántartást, továbbá annak illetve közösségi kereskedőkre vonatkozó részét is (bejegyzett kereskedőként szállítási nyilvántartást is) kell vezetnie, továbbá harmadik országos export vagy import esetén a tevékenységhez kapcsolódó, meghatározott adattartamú nyilvántartásokat is vezetnie szükséges. Ezzel szemben az EAR engedélyesek csak a „Pincekönyv” vezetésére kötelezettek.

Az EAR engedély a következőkre jogosítja az engedélyest:

- belföldi termelőktől beszerezhet szőlőbort (borkísérő okmány /BKO/ alkalmazásával), amelyet belföldön, illetve külföldre értékesíthet
- más tagállamból adófelfüggesztéssel fogadhat szőlőbort, amelyet belföldön, illetve külföldre értékesíthet
- harmadik országból importálhat szőlőbort, amelyet belföldön, illetve külföldre értékesíthet


A (belföldi-, közösségi kereskedelemre, export és import tevékenységre kiterjesztett) jövedéki engedély a következőkre jogosítja az engedélyest:

- belföldi termelőktől beszerezhet szőlőbort, amelyet belföldön, illetve külföldre értékesíthet
- belföldi kereskedőktől is beszerezhet szőlőbort, amelyet belföldön, illetve külföldre továbbforgalmazhat - beszerezhet más tagállamban szabadforgalomba bocsátott szőlőbort, amelyet belföldön, illetve külföldre értékesíthet
- ahhoz, hogy az engedélyes más tagállamból adófelfüggesztéssel is fogadhasson szőlőbort, ahhoz a jövedéki engedélyét bejegyzett kereskedői tevékenységgel is ki kell egészíteni, így a beszerzett terméket az előbbiekhez hasonlóan belföldön, illetve külföldre is értékesítheti


Szőlőbor adóraktározás

*   Adóraktár típusa: egyszerűsített adóraktár

Egyszerűsített adóraktári engedélyre csak az jogosult, aki kizárólag a jövedéki törvény által szőlőborként definiált termék előállításával, raktározásával foglalkozik.
Egyéb jövedéki termék (pl. olyan szőlőbor alapú ital, amely – összetételét vagy készítési eljárását tekintve – a törvény szerint egyéb bornak, vagy köztes alkoholterméknek minősül) előállítása, raktározása nem történhet egyszerűsített adóraktári engedéllyel.

(2013. január 1-jétől az EAR engedélyes jogosult évente legfeljebb 10 ezer liter palackos erjesztésű pezsgő előállítására, előzetes NAV bejelentést követően.)

Az EAR-ral szemben támasztott követelmények, amelyeket a NAV-nak be kell nyújtani:
1, A telephely, pince használati jogosultságát igazoló irat (tulajdoni lap vagy bérleti, egyéb használatba vételi szerződés):
2, A telephely, pince szakhatósági engedélye:
-   termelés, palackozás/kiszerelés esetén Borászati Szakhatósági,
-   "kereskedelmi célú" palackozott szőlőbor beszerzése, raktározás esetén önkormányzati
3, A termelést is folytató - Hnt. hatálya alá tartozó - gazdálkodó gazdasági akta (GA) száma, amit a hegybíró ad ki):
(Kizárólag palackozott szőlőbor beszerzését és értékesítését végző személy számára nem kel GA számot kérni.)
4, Tárolóegységek elhelyezésére, típusára vonatkozó leírás, múszaki/helyszínrajz

Nyilvántartás vezetés: Pincekönyv

Szőlőbor import és közösségi beszerzés

*   A tevékenység végezhető jövedéki engedéllyel (import és közösségi kereskedelmi tevékenységre kiegészítve)

Ehhez a jövedéki engedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek tárgyi feltétele a minimálisan 100 nm alapterületű raktár, illetve a nyilvántartási rendszer alkalmazása. Jövedéki biztosítékot nem kell teljesíteni.

-  Ha a külföldi beszerzés csak EU tagállamból - közösségi adófelfüggesztési eljárásban, EMCS rendszerben - történik, ebben az esetben a jövedéki engedély mellé bejegyzett kereskedői engedély (státusz) megszerzése is elegendő, illetve szükséges.

-  Harmadik országból származó szőlőbor importáláshoz (EAR engedély nélkül) a jövedéki engedély elengedhetetlen törvényi követelmény!


*  Egyszerűsített adóraktári engedéllyel

Figyelembe véve, hogy a jövedéki törvény alapján egyszerűsített adóraktári (EAR) engedélyre jogosult az a személy, aki kizárólag szőlőbort előállít, tárol, raktároz, így az import, illetve más tagállamból történő beszerzést követően az adózatlan raktározás megvalósul.
Az adóraktárral szemben támasztott követelmények fentebb megtalálhatóak.

Milyen engedély szükséges a szőlőbor kereskedelmi tevékenység (vinotéka) végzéséhez?

Első sorban önkormányzati hatósághoz teljesített nyilvántartásba vétel.
A bejelentést a 210/2009 (IX. 29.) Kormány rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalmú nyomtatványon kell megtenni.
A bejelentés nyomtatvány általában a helyi önkormányzatok honlapjáról letölthetők.
Jelölni kell a tevékenység típusát, azaz kiskereskedelem, nagykereskedelem, vendéglátás, illetve az üzlet egyéb jellegére vonatkozó adatokat.
A bejelentés alapján az önkormányzat a nyilvántartásba vételről határozatot hoz.

Ha az üzlet nagykereskedelmi jelleggel (is) működni kíván, akkor a jövedéki törvény szerinti előírásoknak is meg kell felelni, az abban meghatározott kötelezettségeket is teljesíteni szükséges.
*   raktárterület nagysága 100 m2
*   jövedéki nyilvántartások alkalmazása, vezetése
*   adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

Lehetséges-e kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari tevékenység keretében saját jogon más tagállamból szőlőbort beszerezni?

Igen.
A "nem jövedéki engedélyes" kereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodások is jogosultak bejegyzett kereskedői engedélyt kérni a NAV vámszervétől és annak birtokában jövedéki terméket fogadni.
Ha:
- az üzlet érvényes - az önkormányzati hatósághoz teljesített - nyilvántartásba vételre vonatkozó határozattal rendelkezik.
- a szállítás EU tagállamban érvényes adóraktári engedéllyel rendelkező személytől - közösségi adófelfüggesztési eljárásban - EMCS rendszerben történik.

Ebből adódóan nem lehetséges azonban más EU tagállam kereskedőjétől - közösségi kereskedelemre jogosító jövedéki engedély hiányában - sem szőlőbor, sem egyéb jövedéki terméket beszerezni.
Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott (kereskedelmi forgalomban lévő) "adózottnak" minősül, ezért erre már az egyéb kereskedelmi szabályokat kell alkalmazni. Azaz mindkét félnek közösségi kereskedőnek kell lennie, amelyhez Magyarországon jövedéki engedély szükséges, így kiskereskedelmi engedélyesként nem szerezhető be "adózott" áru.

Ez a feltétel valamennyi jövedéki termékre egyaránt alkalmazandó.

Termelői borkimérésben árulható-e más engedélyes szőlőbora?

Természetesen nem.
A termelői borkimérés kifejezés már önmagában hordozza, hogy a termelő által előállított saját szőlőborra került létrehozásra ez a jogintézmény meglehetősen egyszerűsített feltételek alkalmazásával, eltérően az egyéb vendéglátó-ipari egységektől.
Ellenkező esetben a vendéglátó-ipari egységek nagy része termelői borkimérésként funkcionálna.
Tulajdonképpen ez a tevékenységi forma egy kedvezmény a jogalkotó részéről a bortermelők részére

Egyszerűsített adóraktári engedélyhez milyen jövedéki biztosíték szükséges?

Egyszerűsített adóraktári engedély kiadásának nem feltétele a jövedéki biztosíték nyújtása.
Tekintettel arra, hogy egyszerűsített adóraktárban kizárólag csak szőlőbor állítható elő, raktározható, ezért a nulla adómértékű jövedéki termék tekintetében nincsen a költségvetésnek adókockázata.

Egyszerűsített adóraktári esetében mikor kell eTKO a szőlőbor szállításához?

Egyszerűsített adóraktári engedélyes esetében az adófelfüggesztéssel szállított szőlőbort belföldön borkísérő okmánnyal (BKO) kell dokumentálni.
Ha az adóraktár a szőlőborát másik tagállamba értékesíti (szállítja), abban az esetben a BKO nem alkalmazható, helyette az EMCS rendszerben kiállított eTKO-t kell használni.
  *   eTKO-t kell alkalmazni a tagállami címzett számára közvetlen szállítás esetén
  *   export kiszállítás esetén, ha az Európai Unió vámhatárán történő kiléptetés nem Magyarország területén történik

Szőlőbor nagykereskedelemhez mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges?

Ha a gazdálkodás az engedélyét kizárólag szőlőbor jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére kérelmezi, jövedéki biztosítékot nem kell teljesíteni.
A nulla adómértékű jövedéki termék tekintetében a költségvetésnek adókockázata nincsen.
Amennyiben a szőlőbor mellett más jövedéki termék (alkoholtartalmú ital) jövedéki engedélyes kereskedelmét is folytatni kívánják, akkor jövedéki biztosítékot az általános szabályok szerint kell nyújtani, 22 millió forintban.

Szőlőbornak minősül-e a fröccs? Kell-e külön adóraktári engedély az előállításához?

A szőlőbor és az ízesítés nélküli szénsavas víz kiszerelt keveréke, amelynek alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5 térfogatszázalékot és amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot (kiszerelt fröccs) ugyan nem tartozik a szőlőbor kategóriájába - figyelembe véve a tarifális besorolását - azonban üzemi előállítása végezhető EAR engedéllyel, ha ezt az engedélyes kérelmezi.
A termék a szóda hozzáadása által a 2206. vámtarifaszám meghatározása alá kerül, úgymint „erjesztett italok és alkoholmentes italok” keveréke.
Így bár a 2206. vtsz. miatt a kiszerelt termék már "egyéb bornak" minősül, ettől függetlenül egyszerűsített adóraktári előállítás során az adó mértéke e termékre is 0,00 Ft/HL.

A definíció figyelembe vételével azonban bármely más módon történő ízesítés a nullás adómértéket kizárja és így az egyszerűsített adóraktári engedély sem jöhet szóba. A "más" módon előállított termékre az egyéb bor adóraktárra vonatkozó rendelkezések az irányadók.



A jövedéki eljárásokhoz kapcsolódó konkrét szakmai segítségnyújtás és tanácsadás érdekében vegye fel velünk a közvetlen kapcsolatot.

További kérdéseit - regisztrációt követően - Fórumunkban itt is felteheti vagy ide kattintva keressen bennünket közvetlen elérhetőségeinken!

« vissza az előző oldalra


Copyright ©2011 BOVA Consulting