Köszöntjük Önt a BOVA Consulting Kft. honlapján


  A kenőlajokat, motorolajokat érintő szabályváltozások 2014. január 1-jétől.
(Gyakran ismételt kérdésekkel kiegészítve)

A november 29-én kihirdetett 2013. évi CC. törvény jövedéki változásokkal kapcsolatos tartalma szerint a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alá tartozó a gépek, berendezések, járművek kenőanyagait, kenőolaj, motorolaj, hidraulikus célú olajtermékeket forgalmazó gazdálkodásokra lesz hatással a 2014. január 1-jétől életbe lépő kötelezettség.

A törvény alapján bármely kiszerelésű kenőolaj belföldi nagykereskedelme, továbbá külkereskedelmi céllal végzett export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-jétől jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez 5 millió Ft jövedéki biztosíték nyújtását és legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület igazolt alkalmazását követően nyílik meg a lehetőség. Az engedélykötelezettség alá vont ásványolajok egyúttal nem kerülnek a jövedéki adó hatálya alá, azok továbbra is maradnak a környezetvédelmi termékdíj törvény alapján adóztatott termékkörben.

A kenőolaj, motorolaj, egyéb olaj kiskereskedelmi – kizárólag végfelhasználók részére történő – forgalmazása nem kötődik jövedéki engedélyhez, továbbá ezen termékek előállítása sem válik engedélykötelessé.

Figyelembe véve, hogy amennyiben a forgalmazott termékkör (pl. hajtógáz töltet alapján) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény hatálya alá tartozik, akkor forgalmazásuk csak üzletben/raktárban végezhető, amelyhez a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján működési engedély szükséges. Ha a termékkör nem tartozik a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény hatálya alá, akkor a kereskedelemhez elégséges a kereskedelmi tevékenységet bejelenteni és nyilvántartásba vételi eljárását kezdeményezni. A működési engedélyt/bejelentést a gazdálkodó telephelyének fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell kérelmezni, illetve megtenni.

A jövedéki biztosíték teljesítése az általános feltételeknek megfelelően készpénzben, illetve pénzügyi biztosítékként is teljesíthető.

A raktárra vonatkozó fizikai feltételeket saját tulajdon, bérlemény vagy egyéb jogcímen történő használat formájában lehet teljesíteni és a megfelelő dokumentummal igazolni.
Természetesen a raktárban egyéb termék is raktározható, erre vonatkozóan nincs korlátozás.

A jövedéki engedélykérelmet a székhely szerint illetékes NAV Vámigazgatóságon kell benyújtani a jogszabály által megkövetelt szükséges mellékletekkel együtt.

Működéssel kapcsolatos általános követelmények:
 - nyilvántartás vezetés
 - havi adatszolgáltatás a vevőnyilvántartásban rögzített adatokról


Tarifális meghatározás

  2710 vtsz.

Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelyeknek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék:
  - Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze:

Ezek közül:

Kenőolajok, más olajok:
Más célokra:
2710 19 81    Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj
2710 19 83    Hidraulikus célú folyadék
2710 19 87    Differenciálolaj és reduktorolaj
2710 19 91    Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj
2710 19 93    Villamos szigetelési olaj
2710 19 99    Másféle kenőolaj és más olaj:

Kenőolajok; más olajok
Ezen alszámok alá tartoznak a nehézolajok feltéve, hogy azok nem felelnek meg a gázolajokra vagy fűtőolajokra vonatkozó feltételeknek.. Ide azok a nehézolajok tartoznak, amelyeknek a veszteséget is beleszámítva kevesebb mint 85 térfogatszázaléka desztillál át 350 °C-on az ASTM D 86-67 (1972-ben átdolgozott) módszer szerint:

Nem került a szabályozási körbe a 2710 19 85 vámtarifaszám alá tartozó fehérolaj és folyékony paraffinolaj.

  3403 vtsz.

Kenőanyagok (beleértve a kenőanyagokon alapuló vágóolajat, a csavar és csavaranya meglazítására szolgáló és rozsdagátló vagy korróziógátló készítményeket is), és textil, bőr, szőrme és más anyagok olajos, zsíros kikészítéséhez használt készítmények, fő alkotóként 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:

                        - Kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal:
3403 19 10     Másféle kenőanyag, legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert                           olajtartalommal
                        - Kevesebb mint 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal
3403 19 91    Gépek, berendezések és járművek kenőanyagai:
3403 19 99    Másféle

13/2004 (III. 25.) PM rendelet alapján

Idetartoznak az alább felsorolt, elkészített keverékek, feltéve, hogy nem tartalmaznak fő alkotóként 70 vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat vagy palaolajat (lásd a 2710 vtsz-ot):
(A) Kenőanyag-készítmények, amelyeket abból a célból alkalmaznak, hogy csökkentsék a gépek, gépjárművek, repülőgépek és egyéb szerkezetek, készülékek és műszerek stb. mozgó alkatrészei közötti súrlódást. Az ilyen kenőanyagok rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokból, zsiradékokból állnak vagy ezeken alapulnak, gyakran adalékanyagok (pl. grafit, molibdén-diszulfid, talkum, korom, kalcium vagy egyéb fémszappan, szurok, rozsdavédő, oxidációt gátló anyagok stb.) hozzáadásával. Idetartoznak azok a szintetikus olajozó- (kenő-) készítmények is, amelyek pl. dioktil- vagy dionilszebacátokon, foszforésztereken, poliklorid-fenileken, poli-oxietilénen (polietilén-glikolon) vagy poli-oxipropilénen (polipropilén-glikolon) alapulnak.

E szintetikus észterkenőanyagok, amelyek arra szolgálnak, hogy speciális feltételek között működjenek (pl. tűzálló kenőanyagok: precíziós műszerek csapágyai, sugármeghajtású motorok kenőanyagai).

(B) Olajozó- (kenő-) készítmények, amelyeket a dróthúzásnál használnak abból a célból, hogy megkönnyítsék az anyag csúszását a szerszámon keresztül. Ezek a következők: olajok, zsírok és szulfooleátok keverékei: kalciumszappanok és mész poralakú keverékei.

(C) Vágóolaj-készítmények. Ezek rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokon alapulnak, és gyakran felületaktív szereket adnak hozzá.
Azok a készítmények (pl. petróleumszulfonát-alapú vagy egyéb felületaktív termékek), amelyek vágóolajok előállítására szolgálnak, de rendszerint alkalmatlanok arra, hogy erre a célra közvetlenül felhasználhassák, nem tartoznak ide (3402 vtsz.).

(D) Fejes csavar és csavaranya meglazítására szolgáló készítmények. Ezek általában főként kenőolajokból állnak és tartalmazhatnak szilárd kenőanyagokat, oldószereket, felületaktív hatóanyagokat, rozsdaeltávolítókat stb. is.

(E) Rozsdagátló vagy korróziógátló készítmények, amelyek főként kenőanyagokból állnak.

(F) Kenőanyag-alapú öntőforma-bélelő anyagok a legkülönbözőbb iparágakban (műanyag, gumi, építő, öntő, sütő stb.) az öntvények eltávolításának megkönnyítésére használják, pl.:
(1) Ásványi, növényi vagy állati olajok vagy más zsíranyagok (a szulfonáltak, oxidáltak, hidrogenizáltak is) emulgeálva, viasszal, lecitinnel vagy oxidálást gátló más anyagokkal keverve.
(2) Szilikonzsírt vagy -olajat tartalmazó keverékek.
(3) Porított grafit, talkum, csillám, bentonit vagy alumínium és olaj, zsíros anyagok, viaszok stb. keverékei.

Nem tartoznak ide azonban az állati vagy növényi zsírból vagy olajból készült ehető keverékek, amelyet formakenő készítményként használnak (pl. a sütőiparban használt sütőformakenő olajok: 1517 vtsz.).

(G) Textil, bőr, nyersbőr, prém stb. kenésére vagy zsírozására szolgáló készítmények. Ezeket a termékeket textilrostoknak fonáskor történő kenésére, puhítására, bőr „kipárnázására” stb. használják. Ilyenek például a következők: ásványi olaj vagy zsíros anyag keveréke felületaktív anyagokkal (pl. szulforicinoleátokkal); vízben oldódó textil kenőkészítmények, amelyek magas arányban felületaktív szereket tartalmaznak ásványi olajokkal és egyéb vegyszerekkel együtt.

Idetartoznak még:
(1) Ásványi olajban stabilizált molibdén-diszulfid, amely 70 vagy ennél több tömegszázalékban ásványolajat tartalmaz, emellett kis mennyiségben motorkenő olajat adagolnak hozzá speciális kenőtulajdonsága miatt, de a fő alkotórész a molibdén-diszulfid.

(2) Rozsdásodásgátló készítmények, lanolinalapú, lakkbenzinben oldva, még akkor is, ha a lakkbenzin tartalma 70 vagy ennél több tömegszázalék.

(3) Nem keményedő paszták, amelyek vazelinből és kalciumszappanokból állnak és kenésre, kötések tömítésére és vákuum-, fék- (légfék-) egységek összeszerelésének a csavarmeneténél használják.

Nem tartozik ide:

a) a mesterséges degras (1522 vtsz.);
b) kolloidgrafit vagy fél kolloidgrafit vagy grafitpaszta (3810 vtsz.);
c) szíjáttételhez csúszásgátló készítmények (3824 vtsz.) és a 3824 vtsz. alá tartozó rozsdásodásgátló készítmények.


  Gyakran ismételt kérdések a kenőanyag forgalmazásával kapcsolatban.

Alábbi témaköröket a gazdálkodók által feltett jellemző kérdések alapján gyűjtöttük össz1e, amelyekre adott válaszokban jogszabályi hivatkozással, illetve a NAV vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott írásbeli szakvélemények alapján kívánjuk megadni a részletes válaszokat.

  1, Jövedéki engedélyes kereskedő kitől szerezhet be jövedéki terméket?

105. § (1) bekezdése alapján
„A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől, jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól, felhasználói engedélyestől, valamint - a (2) bekezdés szerint - tagállamból szerezhet be, tarthat készleten és értékesíthet tovább.”

Ennek megfelelően a hatályos törvényi rendelkezések alapján csak a 2013. december 31. napjáig beadott kérelemmel elő gazdálkodók minősülnek jogszerűen jövedéki engedéllyel rendelkező személyeknek, így hivatalosan vásárlás is csak tőlük történhet.

  2, Kiskereskedő kitől szerezhet be jövedéki terméket?

Jöt. 110. § (2) bekezdése alapján
„A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá - kizárólag a 103. § (3) bekezdés szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.”

Ennek megfelelően a hatályos törvényi rendelkezések alapján csak a 2013. december 31. napjáig beadott kérelemmel elő gazdálkodók minősülnek jogszerűen jövedéki engedéllyel rendelkező személyeknek, így hivatalosan vásárlás is csak tőlük történhet.

Kiskereskedő kiskereskedőtől néhány speciális kivételtől (apport, megszűnés, stb.) eltekintve nem szerezhet be jövedéki terméket, nem vásárolhat, így logikusan egy kiskereskedő másik kereskedő részére nem értékesíthet.

  3, A záradékszöveg alkalmazásáról:

(„Továbbforgalmazás esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas”)

A továbbforgalmazásra vonatkozó záradékszöveget a nagykereskedőnek semmilyen esetben sem kell alkalmaznia, számára joghatással nem bír. A záradékot legfeljebb kiskereskedő alkalmazhatja annak érdekében, hogy biztosítsa magát arról, hogy a vevője jogszerűen nem értékesítheti tovább a tőle vásárolt terméket.
A záradék jogi hatása abban áll, ha egy kiskereskedő nem alkalmazza, majd a vevője azt továbbértékesít, akkor az eladó automatikusan jövedéki engedélyre kötelezetté válna a törvény szerint, ami számára nyilvánvalóan hátrányos.
Egyszerű példával élve, ha kiskereskedő (pl. autósbolt) nem alkalmaz záradékot, a szerviz pedig az ott vásárolt jövedéki terméket továbbforgalmazza, akkor az autósboltot, mint jövedéki engedélyest ítélheti meg a NAV, akár tudott a vevője szándékáról, akár nem.
Emiatt alkalmazhatják a kiskereskedők a záradékot.
Azonban ezt a törvény már egy ideje nem teszi kötelezővé, ezért a NAV előtt teljes joghatása sincsen, legfeljebb a kellő körültekintést alapozhatja meg az eladó védelmében egy eljárás során.

  4, Kenőanyag és üzemanyag adalék együttes forgalmazása

Aki jövedéki engedélyesként üzemanyag adalékot (3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 vtsz.) és kenőanyagot együttesen forgalmaz annak nem 1 millió plusz 5 millió a jövedéki biztosítéka, hanem az általános szabályok szerint 120 milliót kell teljesítenie. Ezt a Jöt. 110. § (10) bekezdésében termékkörönként meghatározott "kizárólag" kifejezés indokolja. A két termékcsoport együttesen már nem alapozza meg a kizárólagosságot.

Ebben a kérdésben a NAV egyértelműen foglalt állást. A helyzet feloldása csak törvénymódosítással lehetséges.

  5, Vámtarifaszámok alkalmazása

Jöt. 7. §
9. vámtarifaszám: a Tanács 2658/87/EGK rendeletének
a) az ásványolaj, az ETBE, valamint az 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában említett termékek, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromák esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
b) egyébként a Bizottság 2587/91/EGK rendeletével módosított, 1992. október 19-én hatályos 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező tartalmú, külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok. A nyolc számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;

Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy egy beszerzett jövedéki termék más országbeli szállítói számláján milyen vámtarifaszám található a betárolást követően a jövedéki nyilvántartásokban és a kiállított kimenő okmányokon szükséges "átkonvertálni" a Jöt. szerintire.

A törvény július 1-jétől hatályba lépő módosítása következtében megváltozik, mert a Jöt. alkalmazásában is bevezetésre kerül a hatályos KN-kód.

  6, Készpénzfizetés tilalma az ásványolajok kereskedelmét illetően

A Jöt. 106. § (8) bekezdése alapján a jövedéki engedélyes kereskedő ásványolajat csak átutalással vásárolhat, továbbá csak átutalással értékesíthet.

„(8) A jövedéki engedélyes kereskedő a 103. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolajterméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és - kivéve a 0 adómérték alá tartozó terméknek természetes személy részére történő értékesítését - nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő nem vásárolhat, illetve a fűtőolajat a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan vevőnek értékesíthet - a (10) bekezdés szerinti eset kivételével -, aki az ellenértéket a saját nevére szóló fizetési számlájáról egyenlíti ki.”

Azonban nyilván felmerül a kérdés, hogy ha más termék is szerepel a számlán, akkor a teljes vételárat átutalással kell-e rendezni? Elvben igen, ezért javasolt a kenőanyag értékesítést a többi terméktől elkülönítetten számlázni.

  7, Szükséges-e jövedéki engedély egy végfelhasználó ipari üzem esetében

A törvény a kenőolajok előállítására és felhasználására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, ezért tulajdonképpen kiszerelésük, ipari felhasználásuk semmilyen formában nem szabályozott.
Amennyiben azonban a felhasználó a kenőolajat külföldről szerzi be abban az esetben jövedéki termék önálló importálójának vagy közösségi beszerzőjének minősül. A törvény ide vonatkozó alapszabályai értelmében jövedéki terméket harmadik országból vagy más tagállamból beszerezni – egyes kivételektől eltekintve – csak adóraktári vagy jövedéki engedéllyel lehetséges.
Figyelembe véve, hogy az adóraktári rendszer e termékkör tekintetében nem került kidolgozásra (mert az EU ide vonatkozó irányelveivel némileg ellenkezne) ezért csak a jövedéki engedély az egyetlen lehetőség a jogszerű termékbeszerzésre, így az engedély kérelmezése elvileg a felhasználókra is vonatkozna.
Figyelembe kell venni a törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott kereskedelmi célból történő birtoklás rendelkezéseit.

„Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül.”

Ennek megfelelően a jogszabály alapján kereskedelmi célú birtoklásnak minősül a jövedéki termék ipari felhasználásra – más tagállamból – történő beszerzése is.

A helyzet megítélését bonyolítja azonban a „közösségi kereskedő” definíciójában meghatározott értelmező rendelkezés, amely szerint közösségi kereskedőnek csak olyan személy minősül, aki a terméket más tagállamból továbbforgalmazási céllal szerzi be. Ennek alapján elvileg a tisztán felhasználást végző gazdálkodások nem minősülnének jövedéki alanynak.

A jogszabályi ellentmondás miatt a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttes álláspontjának kialakítása folyamatban van.

  8, Van-e kiszerelési korlát vagy értékesítési megkötés ezen kenőanyagok tekintetében?

Sokaknál meglehetősen hibás a törvény értelmezése, ezért indokoltnak látjuk a jogszabályi helyzet tisztázását.

A kenőolaj meghatározása nem esik egy tekintet alá sem az „egyéb ellenőrzött ásványolaj”, sem a „megfigyelt termék” kategóriájával. A kenőanyagra a tévhitekkel ellentétben nincs kiszerelési korlátozás, így a tartályautós szállítás esetén is ugyanazok a gazdálkodói kötelezettségek az irányadók, mint a 0,5 kiszerelésű olajoknál.

A kiszereléstől függő engedélykötelezettség az alábbi termékek vonatkozásában áll fenn.

Egyéb ásványolaj termékek közé a Jöt. 52.§ (1) bekezdés i) pontja szerint az alábbi vámtarifaszámú termékek tartoznak:
a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolaj (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj)

A megfigyelt termék meghatározása pedig így szól Jöt. 50. § (4) bekezdése alapján:

E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,
a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
b) 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
c) 3811 21 00 és 3811 29 00 vámtarifaszám alatti termék,
d) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
e) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,

A kérdéses kenőanyagokat a (2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj (a továbbiakban: kenőolaj) a kiszerelési korlát semmilyen tekintetben nem érinti.

A fentebb említett hivatkozásokban szereplő termékek – szabályozási körön kívüli felhasználás, értékesítés, stb. esetében – adókötelesek, amelyekre a törvény ezért szigorúbb szabályokat állapít meg, de ez kenőanyagokra jelenleg nem vonatkozik.

  9, Termékkísérő okmányok (e-TKO és EKO) alkalmazása az áruszállításhoz

A kenőanyagok annyira specifikusak, hogy a tagállamok jelentős többségében nem tartoznak a jövedéki ellenőrzés szabályozási körébe, tekintettel arra, hogy a 2003/96/EK tanácsi irányelv hatálya nem terjed ki rájuk. Ezért az adóraktári rendszer hiánya miatt az közösségi adófelfüggesztési eljárást a tagállamok nem alkalmazhatják, így az EMCS rendszerben e-TKO kiállítása sem lehetséges ezen termékek nyomonkövetésére.
Közösségi adófelfüggesztési eljárásban egyébként csak adóraktárak és bejegyzett kereskedői státusszal rendelkező engedélyesek vehetnek részt.
Ennek megfelelően a kenőolajok tekintetében a hazai szabályozás sem terjed ki az adófelfüggesztéssel történő szállításokra, ezért belföldön sem kell e-TKO-t alkalmazni.

Az EKO alkalmazására vonatkozóan is hasonló a helyzet, azonban néhány tagállamban nagyjából megegyezik a szabályozás a miénkkel, ezért előfordulhat, hogy az érintett tagállamok viszonylatában a szállítmánnyal EKO érkezik.
Ezek alapján az EKO nélkül érkező szállítmányokat fuvarlevelek, számlák, egyéb szállítási okmányok kísérik, ezért az egységes közösségi szabályozás hiányában alkalmasnak kell lenniük a belföldre beszerzett termékek hivatalos azonosítására.

Figyelemmel arra, hogy a jövedéki törvény nem tartalmaz kivételeket egyes eljárások vonatkozásában, ezért elvben a közösségi kereskedőnek a kenőolajjal végzett tagállami szállítások tekintetében az általános rendelkezések alapján több kötelezettségének is eleget kell tennie. Ezeket a Jöt. 27. § és 28. § határozzák meg.

Ebben a kérdésben azonban a jogalkalmazó hivatalos álláspontja szerint nem kell alkalmazni a közösségi szállítmányok tekintetében.

motorolajok, kenőolajos jövedéki engedélyhez kötött forgalmazásaLetöltöm PDF-ben.

« vissza


Copyright ©2011 BOVA Consulting Kft.