Köszöntjük Önt a BOVA Consulting Kft. honlapján


  Jövedéki törvény módosítását, illetve a jövedéki termékek szabályozását érintő egyéb rendelkezések


  A következőkben összefoglaltuk a törvénnyel kihirdetett a jövedéki termékekre és azokkal végzett tevékenységek szabályozását érintő jogszabályi rendelkezéseket.

  Jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozó szabályok változása

(Kronológiai sorrendben)

A kihirdetett és hatályos törvény egyik legjelentősebb és a kereskedelmi szereplőket hátrányosan érintő rendelkezése a jövedéki biztosíték drasztikus mértékű emelkedését tartalmazza. Ez alapján az ásványolajtermékek jövedéki engedélyes kereskedelme a továbbiakban 600 millió, a dohánytermékek 22 millió, az egyéb jövedéki termékek jövedéki engedélyhez kötött forgalmazása 150 millió forint jövedéki biztosíték nyújtása mellett végezhető. A jövedéki engedéllyel rendelkező gazdálkodóknak a jövedéki biztosíték kiegészítését 2015. február 1-jéig külön felszólítás nélkül kell teljesíteniük.
A termékkörök együttes kereskedelme esetén valamennyi termékkörre önállóan meghatározott jövedéki biztosítékot külön-külön kell teljesíteni.

A jövedéki biztosíték pénzügyi biztosíték formájában történő teljesítése esetén a gazdálkodók legkésőbb 2015. április 30-áig jogszerűen végezhetik tevékenységüket, ha a jövedéki biztosíték megemelésének pénzintézetnél való kezdeményezéséről szóló iratot a vámhatóság részére február 1. előtt bemutatják.

Megj.: A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény, amelynek egyes rendelkezése a jövedéki törvény 104. § (2) bekezdés a) pontjának módosítására irányult és – az egyéb termékek (alkoholtermék, sör, bor, köztes alkoholtermék, pezsgő) tekintetében – nettó árbevételtől függő, sávos alapú jövedéki biztosíték rendszer bevezetését alapozta volna meg, nem lépett hatályba 2015. január 1-jével.
A kihirdetett törvény a sávos biztosíték rendszer bevezetésére csak 2016. január 1. hatályba lépést állapít meg.



Módosító javaslat 2015. január 5.

A törvényhez benyújtott módosító javaslat (T/2520) szerint azonban a sávos jövedéki biztosíték rendszer mégis bevezetésre kerülhet 2015. március 1. hatályba lépéssel.

Ennek megfelelően, ha a módosító indítvány törvényben kihirdetésre kerül, akkor 300 millió Ft éves nettó árbevétel alatt a nyújtandó jövedéki biztosíték az egyéb termékek esetében 22 millió Ft marad, illetve annak mértéke a teljes nettó árbevétel függvényében emelkedik 40, 60, 120 vagy 150 millió forintra.

A módosító javaslat megváltoztatja a 2014. évi XCIX. törvény hatályba léptető rendelkezéseit, ezáltal az árbevételtől függő, sávos biztosíték rendszer bevezetése korábban megtörténik. Ennek megfelelően azoknak az engedélyeseknek, akiknek a jövedéki biztosítékot a tavalyi év nettó árbevétele alapján mindenképp emelni szükséges – és azt pénzügyi biztosítékként teljesítik – a számított garancia összegre vonatkozó pénzintézeti intézkedésről a vámigazgatóságoknál február 1. előtt igazolást kell bemutatniuk.


Módosító javaslat 2015. január 19.

A törvényhez benyújtott újabb módosító javaslat (T/2801) gyökeresen megváltoztatja az egyéb jövedéki termékekre vonatkozó jelenleg hatályos törvény valamint az ehhez kapcsolódó – árbevételtől függő sávos rendszerre vonatkozó – módosító rendelkezéseket, amelyet 2015. január 1. időpontra visszamenőlegesen vezetne be.

Ennek megfelelően, ha a módosító indítvány törvényben kihirdetésre kerül az egyéb jövedéki termékek tekintetében nem hogy a jövedéki biztosíték sávos rendszerben történő emelése, hanem annak csökkenése valósulna meg.
A javaslat szerint az alkoholtermék, sör, egyéb bor, pezsgő és köztes alkoholtermék jövedéki engedélyes forgalmazását végző gazdálkodók által nyújtandó jövedéki biztosíték 20 millió Ft-ra mérséklődne.

(Az ásványolaj és dohánygyártmányok kereskedelméhez szükséges jövedéki biztosítékra vonatkozóan az elfogadott törvényhez képest nem került benyújtásra módosító indítvány.)

Ezzel párhuzamosan a javaslat törvényerőre emelkedését követően a visszamenőleges hatályba lépésének eredményeként az érvényben lévő és hatályos jogszabály alapján végzett valamennyi hatósági eljárást – amely az engedélyek visszavonására, illetve ezzel kapcsolatos bírságok kiszabására irányulna – meg kellene szűntetni.


2015. évi IV. törvény, kihirdetve: 2015. március 10. (Magyar Közlöny 28. szám)

A módosító törvény kihirdetése jelentős megkönnyebbülést eredményez az egyéb jövedéki termékekkel jövedéki engedélyes gazdasági tevékenységet végző gazdálkodások számára, amelyet 2015. január 1. időpontra visszamenőlegesen kell értelmezni.

A módosító törvényben kihirdetésre került rendelkezések alapján az egyéb jövedéki termékek tekintetében megvalósult a jövedéki biztosíték csökkenése, amely 20 millió forint kötelezettséget (megbízható adós státusz esetén ennek 50%-át) társít az alkoholtermékkel, sörrel, egyéb borral, pezsgővel és a köztes alkoholtermékkel végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez.
Ezzel összefüggően - a visszamenőleges hatály eredményeként - valamennyi olyan hatósági eljárást, amely az engedélyek visszavonására, illetve ezzel kapcsolatos bírságok kiszabására irányult a hatóságnak meg kell szűntetni és a gazdálkodók számára az eredeti állapotot vissza kell állítani.


Jövedéki biztosíték teljesítésére vonatkozó egyéb (hatályos) rendelkezések

A közúti járművek üzemanyagaként vagy nemzetközi kereskedelmi viszonylatban a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított gázterméket és/vagy 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alá tartozó sűrített gázt, továbbá az egyéb ellenőrzött ásványolajat és/vagy megfigyelt terméket és/vagy repülőgép üzemanyagot önállóan vagy együttesen jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében beszerző/forgalmazó gazdálkodásnak 120 millió forint jövedéki biztosítékot kell teljesítenie.

Megj.: a jövedéki biztosíték ezen változtatása nem vonatkozik az adóraktárak, keretengedélyesek, felhasználói engedélyesek, bejegyzett kereskedők elkülönülő tevékenységére, továbbá a kivételekben [Jöt. 104.§ (10)bekezdés] meghatározott (szőlőbor, sörfőzdében előállított sör, szeszfőzdében főzött párlat, kenőolaj, üzemanyag adalék és a 2901 10 cseppfolyós gáz) termékkel végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre.


  Ásványolaj termékkör

  Kenőolaj és üzemanyag adalék együttes jövedéki engedélyes kereskedelme

A módosítás alapján a kenőolaj és a 3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 KN-kód alá tartozó üzemanyag adalék együttes forgalmazása (közösségi beszerzése, exportja-importja és belföldi nagykereskedelme) az általános szabályok szerinti jövedéki biztosítéktól eltérően a továbbiakban 6 millió forint biztosítéknyújtás mellett is végezhető. Ennek megfelelően a motorolaj, fékolaj, egyéb kenőolaj forgalmazására jogosító nagykereskedelemi tevékenységéhez nyújtott 5 millió forint jövedéki biztosítékhoz további 1 millió forint kiegészítéssel az üzemanyag adalék forgalmazása is folytatható. Ehhez természetesen a jövedéki engedély módosítása is szükséges.

  Cseppfolyósított szénhidrogének terítőjárati értékesítését érintő szabályváltozás

A módosított szabályozás a cseppfolyós gázok értékesítési lehetőségét bővítette, amely szerint ezen termékkört terítőjárati tevékenység keretében nem csak végfelhasználók, hanem továbbforgalmazók részére is lehetséges forgalmazni.

  Egyéb motorikus célú gázokra vonatkozó kereskedelmi szabályozás

A módosítás alapján a cseppfolyós és sűrített gázok közül – a 0 Ft adómértékű mellett – az egyéb motorikus célú gáztermékekkel (pl. targoncagázok) összefüggő belföldi – végfelhasználók részére történő kiskereskedelmi – értékesítési tevékenység sem minősül jövedéki engedélyes kereskedelemnek, akkor sem, ha azt nem üzemanyagtöltő állomáson végzik. Ennek megfelelően e gáztermékek tekintetében a kiszerelési korlátozást sem kell figyelembe venni.

A belföldi nagykereskedelem, bértárolás, illetve a nemzetközi kereskedelem tekintetében azonban a jövedéki engedélyre vonatkozó kötelezettség – az 5 kg-nál nagyobb kiszerelésű gáztermékek tekintetében – továbbra is fennáll!!!

  Ásványolaj adómértékek változásaival összefüggő rendelkezések

* Fűtési célra felhasznált 2710 19 61 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok adója 5 %-kal emelkedik. * Egyéb motorikus célú 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogénre megállapított adó mértéke 5 %-kal emelkedik.
* A közúti járművek üzemanyagaként értékesített 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alá tartozó sűrített gáz esetében az adó mértéke 0 Ft/nm3-ről 28 Ft/nm3-re emelkedik.

  Sűrített gáz jövedéki adójának visszaigénylése autóbusz üzemeltetéssel összefüggésben

Az M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel (autóbusszal) menetrendszerű vagy nem menetrendszerű közúti személyszállítást végző személy az adózottan beszerzett és üzemanyagként felhasznált 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszámok alá tartozó sűrített gáz esetében az adó visszaigénylésére (28 Ft/nm3) összegben lehetőséget kap.

  Kereskedelmi gázolajra érvényesíthető adóösszeg csökkenése

A kereskedelmi gépjárművek üzemeltetését végző személyek esetében a visszaigényelhető adóösszeg 11 Ft/liter értékre csökken.


  Alkoholtermék termékkör

  Megszűnik az alkoholtermékek adójának differenciálása

Az alkoholtermékek tekintetében – a kedvezményes adómértékkel bérfőzött párlat és a magánfőzött párlat kivételével – megszűnik a differenciált adómérték, így valamennyi alkoholtermék kategóriára egységesen 3333,85 Ft/hlf adóösszeg vonatkozik a törvény szerint.

  Új adónem is sújtja az alkoholtermékeket

Az alkoholtermékeket (a gyümölcspárlatok, valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, de legalább hét gyógynövény felhasználásával készült szeszesitalok kivételével) a jogszabály szerint a jövedéki adón túl a népegészségügyi termékadó (neta.) is sújtja, amely nyilvánvalóan jelentősen befolyásoló tényezőként hathat a termékek árára, illetve azok keresletére. A javaslat elfogadása esetén újabb adminisztrációval, bevallási kötelezettséggel növekednek az alkoholtermék előállítók, importálók, közösségi kereskedők terhei.
A jogszabály szerinti adómértékek az alkoholtartalom függvényében a következőképpen alakulnak:



Az adókötelezettség teljesítése

Adókötelezettség alapesetben a Neta törvény „főszabálya” szerint az első belföldi értékesítéssel keletkezik. Azonban a szabályozás alá kerülő – a jövedéki szempontból szabadforgalomba nem bocsátott – alkoholtermékek esetében a neta kötelezettséget a 2015. évben történő szabadforgalomba bocsátás időpontja szerinti adó-megállapítási időszakra kell teljesíteni. Ebben a tekintetben az adó-megállapításra és adófizetésre kötelezett – a belföldi tulajdonos helyett – a termék Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátását végző személy.
Ezek a rendelkezések elsősorban a tároló adóraktári engedélyeseket érintik.

A rendelkezés nem vonatkozik a törvény hatályba lépését megelőzően belföldön, szabadforgalomban vásárolt alkoholtermékekre.

Az adókötelezettséget azonban értelmezni kell a közösségi- vagy bejegyzett kereskedő által belföldre korábban beszerzett, de a rendelkezések hatályba lépését követő belföldi értékesítéseire is.

  Megszűnik az adómentesség és jelentősen szigorodnak a magánfőzésre vonatkozó szabályok

A törvény hatályba lépését megelőzően előállított párlatok tekintetében – az átmeneti rendelkezések értelmében – az előállításkor érvényes rendelkezések az irányadók.

A törvény hatályba lépését követően előállításra kerülő párlatok tekintetében azonban már az új szabályokat kell alapul venni.

Változik a magánfőző személyének meghatározása, amely alapján magánfőzést a jövőben csak gyümölcstermesztő személy végezhet.
A magánfőzésben előállított párlat mennyisége évi 200 liter tiszta szesz mennyiségről 50 literre csökken, így az ezt meghaladó párlat előállítása esetén a többletmennyiséget kötelező a vámhatósággal egyeztetett módon és időben megsemmisíteni.
A magánfőzésben előállításra kerülő párlat a jövőben semmilyen formában nem idegeníthető el.
A magánfőzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek, illetve a tevékenységből származó adóbevételek a továbbiakban a helyi önkormányzatokat illetik meg. A magánfőzés helye szerinti önkormányzathoz kell teljesíteni az adóbevallási kötelezettséget is. Az adó összege évi 1000 Ft.
További szigorítás, hogy a magánfőzéshez alkalmazott desztilláló berendezés esetében a tulajdonszerzést követő 15 napon belül be kell jelenteni a helyi önkormányzathoz.
A bejelentési kötelezettséget visszamenőlegesen is teljesíteni szükséges, így a rendelkezés a már birtokban tartott desztilláló berendezésekre is vonatkozik.
A magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettséget a tárgyévet követő év január 15-éig kell teljesíteni.

  Bérfőzésre vonatkozó szabályok változása

Megszűnnek az adómentesen főzhető párlatra vonatkozó szabályok és újra bevezetésre kerül az úgynevezett bérfőzési szeszadó, amely egy bérfőzető részére évi 50 liter párlat mennyiségig 1670 Ft/hlf adóösszegben teljesítendő. A kedvezményes keretet meghaladó mennyiségű párlat után 3333,85 Ft/hlf összegű adót kell fizetni.


  Borászati termékek

  Az e-TKO alkalmazására vonatkozó kiegészítő szabályok

A jogszabály a szőlőbor mellett az egyszerűsített adóraktárban előállított egyéb termék valamint a saját előállítású palackozott pezsgő belföldi szállítása esetén sem követeli meg az e-TKO alkalmazását az adófelfüggesztési eljárásban, így ezen termékek tekintetében borkísérő okmányt kell alkalmazni. Az e-TKO-t azonban más tagállamba szállított termék esetén a közösségi adófelfüggesztési eljárásra vonatkozó szabályok alapján alkalmazni kell.

  Egyéb termék (fröccs) előállítása az adóraktár keretei között

Egyszerűsített adóraktárban, illetve boradóraktárban előállíthatóvá válik a legalább 50 tf% szőlőbor, illetve ízesítés nélküli szénsavas víz keverékéből előállított olyan ital (egyéb termék), amelynek alkoholtartalma legfeljebb 8,5 tf% lehet.
Az „egyéb termék” palackozására alkoholtermék adóraktárban (italgyár, szeszpalackozó), illetve pezsgőüzem, pezsgőpalackozó üzemekben is lehetőség nyílik az egyszerűsített adóraktárra vonatkozó szabályok alkalmazása mellett.
Adóbevallási kötelezettséget az „egyéb termék” (föccs) esetében sem kell teljesíteni.
Az „egyéb termékkel” kiegészített szőlőborral végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység esetében továbbra sem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.


  Dohánytermékek

  Szárított és fermentált dohányra vonatkozó regisztrációs kötelezettség

A törvény szerint a regisztrációs kötelezettség kiterjed azon személyekre is, akik gazdasági tevékenységükkel összefüggésben szárított és/vagy fermentált dohány felhasználásával nem dohányterméket állítanak elő. A regisztrációra vonatkozó kérelmében a gazdálkodó köteles a nem dohánytermék előállítására vonatkozó gyártási folyamatot részletesen leírni.

jövedéki módosító javaslatLetöltöm PDF-ben.

« vissza


Copyright ©2011 BOVA Consulting Kft.