Jövedéki hírek, események

Jövedéki Adó


  Szakmai tájékoztatók

GYIK (jövedéki kisokos)

Kenőolaj, motorolaj, egyéb olaj jövedéki engedélyes kereskedelem

Nemzetközi kereskedelmi lehetőségek

Nemzetközi jövedéki termékforgalom irányai

Párlatok előállítására vonatkozó szabályok

3811 vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékek. adalékok

Kereskedelmi gázolaj

Webshop - Csomagküldő kereskedelem


  Szakmai anyagok (letölthető)

Motorolaj, kenőolaj forgalmazás jövedéki előírásai 2014.

Jövedéki változások 2013.

Kereskedelmi gázolaj

EMCS leírása

EMCS 2011.

3811 vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékek. adalékok

NAV vámszervek elérhetőségei

Jövedéki jogcímkódok

Jövedéki fajtakódok

Üzlethelyiségen kívüli kitelepülés bejelentése NAV


 Pénzügyi biztosíték

Jövedéki és egyéb tevékenységi biztosíték

  Köszöntjük Önt a BOVA Consulting Kft. jövedéki ügyintéző szolgáltatások szakmai weboldalán.(együttműködésben a www.bovaconsulting.hu) tanácsadói oldallal

  Jövedéki "Kisokos".

Ezt a weboldalt azért hoztuk létre, hogy Ön kielégítő válaszokat találjon a jövedéki tevékenységgel kapcsolatos kérdéseire, amelyet kérdésekkel és válaszokkal folyamatosan bővítünk

az Önt érdeklő támaköröket itt találja:

.

Általános kérdések
*   Mi minősül jövedéki terméknek?  
*   Mire jogosít és mihez szükséges jövedéki engedély?  
*   Hol kell kérelmezni a jövedéki engedélyt?  
*   MIlyen engedély szükséges az Európai Unio tagállamából történő termékbeszerzéshez?  
*   Mikor nem szükséges jövedéki engedély a jövedéki termékek kereskedelméhez?  
*   Értékesíthető-e jövedéki árukészlet kiskereskedők között? A termékátadás módja. Saját kiskereskedelmi egységek közötti termékátadás.  
*   Hogyan lehet a kiskereskedelmi jövedéki árukészlet kereskedők között megfelelő módon átruházni?  
*   Webáruház üzemeltetéséhez szükséges-e a gazdálkodónak üzlettel rendelkeznie?  
*   Hogyan kell a jövedéki biztosítékot kiszámítani?  
*   Mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységhez?  
*   Bejegyzett kereskedő jogosult-e jövedéki termék más tagállamba történő értékesítésére?  

Adóraktár Lap
*   Mi az adóraktározás, mi minősül adóraktárnak?  
*   Milyen tevékenységek végezhetők adóraktári engedély birtokában?  
*   Milyen adóraktári engedélytípusok léteznek a jövedéki szabályozásrendszerben?  
*   Jövedéki termék más tagállamból történő beszerzéséhez kell-e adóraktári engedéllyel rendelkezni?  
*   Jövedéki temék exportálásához vagy más tagállamba történő kiszállításához szükséges-e adóraktári engedély?  

Ásványolaj Lap
*   Milyen adóraktári engedélytípus szükséges az ásványolajok egyes adófelfüggesztéssel végzett tevékenységéhez?  
*   Mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges az ásványolaj adóraktári engedélyhez?  
*   Mi az egyéb ellenőrzött ásványolaj?  
*   Hogyan lehetséges egyéb ellenőrzött ásványolajat belföldről vagy külföldről tartályos kiszerelésben kereskedelmi célból beszerezni és továbbértékesíteni?  

Alkoholtermék Lap
*   Milyen adóraktári engedélytípus szükséges az alkoholtermékek egyes adófelfüggesztéssel végzett tevékenységéhez?  
*   Mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges egyes alkoholtermék adóraktári engedélyhez?  
*   Milyen speciális feltételek vonatkoznak az egyes alkoholtermék adóraktárak típusához?  
*   Hogyan értékesíthető a bérfőzött, illetve magánfőzésben előállított párlat?  
*   Kereskedő által felvásárolható-e a bérfőzött, illetve magánfőzésben előállított párlat egyéb kereskedelmi célra?  

Szőlőbor Lap
*   Milyen adóraktári engedélytípus szükséges a szőlőbor előállításához, adófelfüggesztéssel végzett tevékenységéhez?  
*   Milyen engedélytípust kell kérelmezni, ha kizárólag palackozott szőlőbort kíván a gazdálkodás importálni vagy a Közösségből beszerezni?  
*   MIlyen engedély szükséges a szőlőbor kereskedelmi tevékenység (vinotéka) végzéséhez?  
*   Lehetséges-e kiskereskedelmi vagy vendéglátó-ipari tevékenység keretében saját jogon más tagállalmból szőlőbort beszerezni?  
*   Termelői borkimérésben árulható-e más engedélyes szőlőbora?  
*   Egyszerűsített adóraktári engedélyhez milyen jövedéki biztosíték szükséges?  
*  Mikor kell az EMCS rendszerben eTKO-t alkalmazni?  
*   Szőlőbor jövedéki engedélyes kereskedelméhez mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges?  

Egyéb bor, köztes alkoholtermék lap
*   Milyen termékek tartoznak az egyéb bor kategóriába? Mitől függ, hogy keletkezik-e adókötelezettség?  
*   Készíthetőe-e saját előállításban egyéb bornak minősülő termék? Milyen adókötelezettség és adminisztráció kapcsolódik az előállításhoz?  
*   Egyszerűsített adóraktári engedéllyel előállítható, betárolható-e egyéb bornak minősülő jövedéki termék?  
*   Milyen jövedéki kategóriába tartozik a cider?  
*   Hogyan értelmezhető a köztes alkoholtermék meghatározása?  

Sör Lap
*   Mennyi jövedéki adót kell fizetni a sör után?  
*   Hogyan kell értelmezni a sörfőzde meghatározását?  
*   Mekkora összegű jövedéki biztosíték szükséges a sör adóraktárak létesítéséhez?  
*   Mekkora mennyiségű házisör főzhető adómentesen saját előállításban?  
*   Milyen engedéllyel hozható be sör más tagállamból értékesítési céllal?  
*   Milyen módon szállítható sör más tagállamba vagy végezhető sörexport harmadik országba?  

A törvény szerint jövedéki terméknek minősülő áruk

*   ásványolajok
*   alkoholtermék
*   sör
*   bor
*   pezsgő
*   köztes alkoholtermék
*   dohánygyártmányok

Mire jogosít és mihez szükséges jövedéki engedély?

A jövedéki engedélyt valójában úgy kell értelmezni, mint a jövedéki termékek - köznyelv szerinti - nagykereskedelméhez szükséges feltételt, amelynek kiadását a NAV vámszerve engedélyezi és végzi.
Valamennyi jövedéki termék nagykereskedelméhez jövedéki engedély szükséges.

Milyen tevékenységet lehet végezni az engedély birtokában?
Az engedélyhez kapcsolódó jogok és tevékenységek külön-külön, illetve egymással kombinálva gyakorolhatók, illetve végezhetők.

*   Belföldi nagykereskedelem, amely belföldi beszerzést és belföldre - más kereskedő részére történő - továbbforgalmazást feltételez
*   Közösségi kereskedelem, amely más tagállamból történő beszerzést és belföldre - más kereskedő részére - vagy egy másik tagállamba történő - továbbforgalmazást jelenthet
*   Jövedéki engedélyes importálás, amely az EU tagállamain kívüli országokból történő termékbehozatalt és belföldi értékesítést feltételez
*   Jövedéki engedélyes exportálás, amely az EU tagállamain kívülre történő értékesítésre ad jogosultságot az engedélyes részére

Hol kell kérelmezni a jövedéki engedélyt?

Jövedéki engedélyt a gazdálkodó székhelye szerint illetékes NAV igazgatóságon kell kérelmezni a hivatalos kérelem nyomtatvány és a jogszabályban meghatározott szükséges mellékletek és igazolások benyújtásával.
*   Budapesti székhelyű vállalkozás esetében az adott kerület vonatkozásában illetékes NAV vámigazgatóságnál kell előterjeszteni..
*   A közép-magyarországi régióba tartozó kiemelt adózók esetében a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) illetékes.

Az illetékes NAV igazgatóságok elérhetőségeit weboldalunkon is itt megtalálja.

Mely gazdálkodások jogosultak jövedéki termékek beszerzésének lehtőségére az Európai Unió más tagállamából

A beszerzési - értékesítési "mátrixot" bemutató szemléltető ábra ide kattintve megtekinthető.

Adóraktár engedélyesek

Az engedélykategóriához megengedett jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő beszerzésére az adóraktárak engedélyesei alanyi jogon jogosultak, amely jog kiterjed más tagállamból fogadott áruféleségek szállítására és fogadására is.
A szállítási eljáráshoz kötelezően alkalmazni kell az EMCS rendszert amelynek részleteiről itt tájékozódhat.

Az adóraktári engedély egyben alanyi jogon feljogosítja a gazdálkodást az engedélye alapján általa előállított, tárolt, raktározott jövedéki termékek más tagállamba történő kitárolására, harmadik országba történő exportálására is.

Bejegyzett kereskedői engedélyesek

Jövedéki termék más tagállamból adófelfüggesztéssel történő rendszeres fogadására jogosult, engedéllyel rendelkező gazdálkodás,

Az engedélyfajtának két típusa van:
*   Bejegyzett kereskedő („állandó” engedélyes): jövedéki termék más tagállamból adófelfüggesztéssel történő rendszeres fogadására jogosult gazdálkodás
*   Eseti bejegyzett kereskedő: jövedéki termék más tagállamból adófelfüggesztéssel történő (ügylet alapján) alkalomszerű fogadására jogosult engedélyes

Bejegyzett kereskedői engedélyre - nem jövedéki engedélyes - kiskereskedelmi üzlet működtetője is jogosult, amennyiben más tagállamból jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárásban kíván beszerezni.
Ebből adódóan a beszerzés csak és kizárólag más tagállam adóraktárától (pl. a gyártótól) - EMCS rendszer alkalmazásával - történhet, más tagállamban adózott termék fogadásárára nem jogosult, tehát nem vásárolhat más tagállam kereskedőjétől.

Közösségi kereskedői engedély

Olyan - jövedéki engedély feltételeihez kötött - engedélytípus, amely jövedéki termék más tagállamból történő adózott fogadására jogosítja a gazdálkodást.

Feltételek:
*   jövedéki engedéllyel rendelkezik és az ennek megfelelő jövedéki biztosítékot nyújtja,
*   a szállítás és adóztatás során betartják a 2008/118/EK Tanácsi Irányelv 33.-35. cikkében foglalt rendelkezéseket,
*   a feladó saját tagállamában egyaránt rendelkezik közösségi kereskedői engedéllyel,
*   a tagállami feladó a terméket egyszerűsített kísérő okmánnyal (EKO) szállítja,
*   a belföldi kereskedő a fogadást megelőzően hatósági bejelentést, majd adókötelezettséget teljesít

Az engedélytípusok közötti különbségek

Jövedéki biztosíték:
*   Bejegyzett kereskedő (állandó): a biztosíték számítására vonatkozó általános szabályok szerint kalkulált összeget a tevékenységi engedély fennállásáig folyamatosan teljesíteni kell

*   Bejegyzett kereskedő (eseti): az engedély alapján fogadott jövedéki termékre előzetesen nyújtott biztosíték, amely a fogadóhelyre történő betárolást követően teljesített adókötelezettségbe beszámítható

*   Közösségi kereskedő: az általános szabályok szerint ásványolaj termékre 120 millió, egyéb jövedéki termékre 22 millió, üzemanyag adalék esetében 1 millió jövedéki biztosítékot nyújt

Adókötelezettség teljesítése:
*   Bejegyzett kereskedő (állandó): a jövedéki termék fogadóhelyre történő betárolását és nyilvántartásba vételét követően az adókötelezettséget (jövedéki adóbevallás és adófizetés) a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig teljesíti
Az engedélyhez kapcsolódó jövedéki biztosíték az adófizetési kötelezettség teljesítéséhez nem használható fel.

*   Bejegyzett kereskedő (eseti): az engedélye alapján fogadott jövedéki termékek után megállapított adókötelezettség a betárolást/fogadást követő 5 napon belül kell teljesíteni.
A fogadott jövedéki termékre előzetesen nyújtott biztosíték a ténylegesen megállapított és teljesítendő adókötelezettségbe beszámítható.
A betárolást követő adózói kötelezettségek teljesítése után az engedély érvényét veszíti, az a NAV igazgatóságának vissza kell adni.

*   Közösségi kereskedő: a jövedéki termék telephelyre történő betárolását és nyilvántartásba vételét követően az adókötelezettségét a betárolást követő 5 napon belül köteles teljesíteni.

Az adókötelezettség teljesítését a vámszerv az EKO-n igazolja, amelynek feladó részére történő visszaküldése esetén azt a saját tagállamában megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére jogosítja.

Bejegyzett kereskedő jogosult-e jövedéki termék más tagállamba történő értékesítésére?

A kérdésre a válasz: NEM!

Más tagállamba történő kiszállításra a bejegyzett kereskedői engedély önmagában nem jogosít.
-   Az Európai Unió területére csak adóraktár vagy bejegyzett feladó (harmadik országból származó termékek továbbítására jogosult gazdálkodás) szállíthat jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárásban.
-   Magyarországon szabadforgalomba bocsátott (adózott) jövedéki termék más tagállamba történő kiszállítását közösségi kereskedelemre kiterjesztett jövedéki engedélyes gazdálkodásnak van lehetősége.
A szállítás EKO kíséretében végezhető

Mikor nem szükséges jövedéki engedély a jövedéki termékek kereskedelméhez?

A kérdésre a választ a legjobban és legegyszerűbben kizárásos módszerrel lehet meghatározni

Nem kell jövedéki engedély abban az esetben, ha a termékértékesítés:
-   nem másik kereskedő részére történik, azaz a termék végfogyasztóhoz kerül (bolti értékesítés, vendéglátás)
-   nem a Közösség területére, illetve nem exportra történik, illetve nem importból kerül behozatalra

(Ezek a tevékenységek egyes speciális tevékenység {pl. Közösségbe történő csomagküldő kereskedelem} kivételével végezhetők a NAV vámszervének engedélye nélkül.)

A nem jövedéki engedélyes (kis)kereskedelemre vonatkozó önkormányzati nyiilvántartásba vételi eljárásra, illetve a forgalmazásra vonatkozó részletszabályokat tartalmazó 210/2009. (IX. 29.) Kormány rendelet ide kattintva elérhető.

Értékesíthető-e jövedéki árukészlet kiskereskedők között?
Mi a termékátadás hivatos módja?
Hogyan kivitelezhető saját kiskereskedelmi egységek közötti termékátadás?

*     A jövedéki törvény alapvetően tiltja a nem jövedéki engedélyes (kiskereskedők) közötti termékértékesítést, hiszen alapelvként meghatározza, hogy a kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy importálótól, illetve felhasználói engedélyestől szerezhet be, továbbá más tagállamból a megfelelő engedély (bejegyzett kereskedő) birtokában, az így keletkező adókötelezettség teljesítését követően.

*     Egyéb módon beszerzett és készleten tartott jövedéki termékek származásának igazolásául nem fogadja el a jövedéki hatóság a beszerzési bizonylatot.
Emiatt a termék adózás alól elvontnak minősül, így eljárás tárgyát képezheti.

*     A jogszabály kivételt tesz azonban azokban az esetekben, amelyek során a hatóság értesítése mellett, illetve megfelelően dokumentálva a termékkészlet átadásra kerülhet más kereskedő részére.
Ilyen esetek lehetnek:
-  -   A teljes árukészlet átadása az új üzemeltetőnek a bolt, üzlet értékesítése, bérbeadása esetén.
-  -   A kereskedelmi működést megszüntetik és a termékkészletet más kiskereskedőnek értékesítik
-  -   Az üzemeltető másik gazdasági társaságot alapít, amelybe apportálja a jövedéki termékkészletét
-  -   Az üzemeltető másik gazdasági társasággal egybeolvad, amelybe apportálva a jövedéki termékkészletét az új tulajdonos birtokába kerül

-  -   A gazdálkodó saját üzemeltetésben lévő (nem jövedéki engedélyes) kiskereskedelmi egységei között történő jövedéki termékkészlet átszállítása kizárólag a törvényben meghatározott adattartalmú szállítólevél kíséretében történhet

Hogyan lehet legálisan jövedéki árukészlet kiskereskedők között átruházni?

*     A jövedéki árukészletről tételes és minél pontosabb adatokat tartalmazó letráívet szükséges készíteni.

*     Az árukészlet tételes átadás-átvétel napját - két héttel - megelőzően bejelentést kell tenni az üzlet fekvése szerint illetékes NAV Igazgatóságához.
E bejelentés alapján a vámszerv tudomást szerez az átruházás tényéről, de nem szükségszerűen jelenik meg annak időpontjában.

*     A jövedéki termékek átadás-átvételének tényéről - annak napján - szabályos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely bizonyító erővel bír az új tulajdonos vagy üzemeltető által birtokban tartott termékek származását illetően.
Ha a NAV járőrei ebben az időpontban jelen vannak, abban az esetben a jegyzőkönyvet hitelesíteni kötelesek

Veszélyek:

*     A bejelentés elmulasztása esetén az új tulajdonos vagy üzemeltető nem tudja a termékek származását szabályszerűen igazolni, ezért eljárás indulhat ellene.
*     Nem megfelelően részletes áruleírást tartalmazó leltárív esetén a termék későbbi beazonosítása problémába ütközhet, így eljárás tárgyát képezheti.

Webáruház üzemeltetéséhez szükséges-e a gazdálkodónak üzlettel rendelkeznie?

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységeknek csak bizonyos részét rendeli az üzletköteles tevékenységek sorába, amely a forgalmazni kívánt termékkörhöz kapcsolódik. Ide tartoznak a következők:

1. dohánytermékek;
2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;
3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
7. nem veszélyes hulladék;
8. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

Ennek megfelelően a dohánytermékeken kívül szinte egyetlen más jövedéki termék értékesítése sem üzletköteles tevékenység a Rendelet alapján.

Ettől eltérően azonban a Korm. rendeletnél magasabb rendű és ennélfogva erősebb jogszabály a jövedéki törvény a következőket határozza meg:

Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme – a saját előállítású szőlőbornak a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti falusi vendégasztal keretében történő értékesítése, a gyógyszertárak, valamint az egyszerűsített adóraktárban folytatott termelői borkimérés kivételével - üzlethelyiségben folytatható.

Ennek megfelelően minden olyan webáruház, amely weboldalán jövedéki terméket forgalmaz a Jöt. szerinti üzletnyitásra is kötelezett. Igaz ez arra az esetre is, ha az üzletében soha nem tart árukészletet.

Jövedéki biztosítékra vonatkozó általános elvek

A jövedéki biztosíték számításának általános szabálya a jövedéki termékre meghatározott adómérték és az éves szinten betárolt, előállított (szándékozott) mennyiség szorzataként megállapított összeg egyhavi átlaga.

Bejegyzett kereskedői engedély alapján végezni kívánt tevékenységhez az engedély kiadásához az általános szabályok alapján kalkulált biztosíték nyújtása szükséges.
Eseti bejegyzett kereskedői státusz (engedély) megszerzéséhez az ügylet alapján fogadott jövedéki termék teljes adótartalmára kell a biztosítékot teljesíteni.

Ha a jogszabály korlátokat határoz meg (adóraktárak esetén)
-   a kalkulált összeg e határszámok közé esik, akkor a számított összegnek megfelelő biztosítékot kell nyújtani.
-   a kalkulált összeg az alsó határértéknél alacsonyabb, akkor törvényben meghatározott minimum összegnek megfelelő biztosítékot kell nyújtani.
-   a kalkulált összeg a felső határértéknél magasabb, akkor csak a törvényben meghatározott maximális összegnek megfelelő biztosítékot kell nyújtani.

Ha a jogszabály a jövedéki biztosíték mértékét összegszerűen állapítja meg (pl. jövedéki engedélyes kereskedelem) abban az esetben ennek megfelelően kell a kötelezettséget teljesíteni.

Jövedéki biztosíték a jövedéki engedélyhez, közösségi kereskedelmi, illetve export-, import tevékenységhez

-  -   Ásványolajjal végzett jövedéki engedélyes tevékenységhez 120 millió forint,
-  -   Alkohol, sör, dohánytermék, pezsgő, köztes alkoholtermék, illetve egyéb bor forgalmazásával kapcsolatos jövedéki engedélyes tevékenységéhez 22 millió forint
-  -   Kizárólag szőlőborral végzett jövedéki engedélyes tevékenység végzéséhez nem kell nyújtani
-  -   Üzemanyag adaléknak minősülő ásványolajok - legfeljebb 5 liter/5 kg kiszerelésben történő - jövedéki engedélyes kereskedelméhez 1 millió forint
-  -   Kenőolajnak minősülő ásványolajok jövedéki engedélyes kereskedelméhez 5 millió forint




A jövedéki biztosíték pénzügyi biztosítékként történő teljesítéséhez kapcsolódóan Társaságunk segítséget nyújt, amelyről bővebb tájékoztatást itt kaphat.

A jövedéki eljárásokhoz kapcsolódó konkrét szakmai segítségnyújtás és tanácsadás érdekében vegye fel velünk a közvetlen kapcsolatot.
További kérdéseit - regisztrációt követően - Fórumunkban itt is felteheti vagy ide kattintva keressen bennünket közvetlen elérhetőségeinken!

« vissza az előző oldalra

következő oldal >>


Copyright ©2011 BOVA Consulting